A Hokuszai Manga nem elbeszélő történetek sorozata, hanem egyedülálló vizuális enciklopédia. Oldalain hétköznapi életképek, emberi mozdulatok és arckifejezések, munkafolyamatok, állatok, növények, természeti jelenségek, mitikus alakok és humoros megfigyelések jelennek meg egymás mellett. A rajzgyűjtemény eredeti célja az volt, hogy inspirációt nyújtson és tanulásra ösztönözzön: Hokuszai tanítványai és követői mintakönyvként használták, másolták és továbbgondolták motívumait. Ebben az értelemben a Hokuszai Manga a mai „Hogyan rajzoljunk…” típusú kézikönyvek korai előzményének is tekinthető.
A kiállítás egyik legfontosabb sajátossága a szokatlan megközelítés. Nem lineáris művészettörténeti narratívát kínál, hanem különböző korszakok képi világát állítja egymás mellé, arra ösztönözve a látogatót, hogy maga fedezze fel az összefüggéseket és különbségeket. A Hokuszai-kori rajzok és a 20–21. századi mangaoldalak összevetése rávilágít arra, hogy a manga nem egységes stílus vagy lezárt hagyomány, hanem folyamatosan alakuló vizuális gyakorlat.
A tárlat külön fejezetben foglalkozik Hokuszai alakjának kortárs mangákban való megjelenésével is. A művész hol történelmi figuraként, hol fiktív karakterként, hol pedig popkulturális ikonként tűnik fel, különböző korosztályoknak és műfajoknak szóló történetekben. A kiállítás emellett kortárs japán mangaművészek kifejezetten erre az alkalomra készült munkáit is bemutatja, amelyek új nézőpontból értelmezik újra a Hokuszai Manga motívumait, bizonyítva, hogy ez az örökség ma is élő és inspiráló.
A kiállítás egyik központi gondolata, hogy a manga – múltban és jelenben egyaránt – részvételi médium. Másolásra, megosztásra és újraértelmezésre épül, miközben aktív befogadásra és alkotásra ösztönöz. A képek nem pusztán ábrázolnak, hanem gondolatokat és élményeket közvetítenek, és a nézőt is bevonják a jelentésalkotás folyamatába.
A Manga – Hokuszai – Manga kiállítás így hidat teremt a 19. századi japán képi kultúra és a globálisan ismert kortárs manga világa között. Nem kész válaszokat kínál, hanem kérdéseket tesz fel arról, miként olvasunk képeket, hogyan öröklődnek és alakulnak át vizuális formák, és mit jelent ma a manga mint kulturális gyakorlat.
A kiállítás a Japán Alapítvány (The Japan Foundation) nemzetközi vándorkiállítása, amely világszerte támogatja a japán művészet és kultúra nemzetközi megismertetését. A kiállítás a szervezet művészeti és kulturális csereprogramjának részeként jött létre.
Rendező: Jaqueline Berndt (Kyoto Seika University)
Kurátorok: Itó Yú; Takahasi Mizuki
Kiállítás- és grafikai tervezés: Szobue Sin
