A Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című kiállítás az 1910-es évek Magyarországára repít: abba az időbe, amikor a fénykép még üvegre született, és a fotográfusok műtermei egyszerre voltak technikai laborok és életmesék színterei. A tárlat a magyar fotótörténet egy különleges és sebezhető kincséből, a vidéki fényképészműtermek két tonnányi, 25 000 darabos, Néprajzi Múzeumban őrzött üvegnegatív gyűjteményéből válogat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. július 5. vasárnap
A múzeum Fényképgyűjteményében található üvegnegatívok az első világháború utáni vidéki Magyarország teljes térképét lefedik: 75 település fényképészeinek lenyomatait őrzik. A kiállítás címe, a „Vágatlanul” arra a pillanatra utal, amikor a kép még nem készült el – amikor a fotográfus kezében ott rezgett a valóság. Ezeken a lemezeken nemcsak a megrendelt portrék láthatók, hanem minden, ami a papírképre már nem került rá: a háttérbe tolt paravánok, az árnyékban várakozók, a textilhátteret tartó kezek, sőt néha maga a fényképezőgép is.
A kiállítás húsz vidéki fotográfus világát idézi meg, Steindl Károly körmendi műtermétől a szolnoki Papszt Piroskáig, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első női fényképészéig. A fotókon megelevenednek a társadalmi változások, a viseletek átalakulása, a családi fényképek elterjedése és az első világháború személyes drámái.
A kiállítás a leletmentés történetét is bemutatja: amikor a múzeum munkatársai a húszas években padlásokról, fényképészházak megtelt polcairól vásárolták fel az elfeledett negatívokat, szó szerint a feledésből mentették meg a vidéki Magyarország arcait. A Vágatlanul egyszerre szól a fotográfia emberi és technikai oldaláról. Az üvegnegatívok törékeny anyagukban hordozzák az idő múlását: a repedések, lepattogzott rétegek is mesélnek.
Kurátor: Bata Tímea
Hogyan mutatkozik meg a rituális szépség? Mit jelent szépnek lenni egy amazóniai őslakos közösség ünnepein? Hogyan jelenik meg a test díszítésében és az ünnepek forgatagában a mebengokre (kajapó) indiánok világképe, mitológiája, közösségi identitása? Hogyan örökíti meg fényképein mindezt egy kulturális antropológus, aki fél évszázada kutat közöttük? A budapesti Néprajzi Múzeum új kiállítása egy különleges fotógyűjtemény segítségével válaszol a fenti kérdésekre.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye.
Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból…
A Néprajzi Múzeum 2024 októberében átadott gyűjteményi kiállítása a múzeum történetének ötödik állandó kiállítása. A több mint 3000 négyzetméteres kiállítótérben…
Fedezd fel a furosikit, a japán textilcsomagolás művészetét egy inspiráló, gyakorlati workshopon!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
