Program


„Párhuzamos valóságok” a Néprajzi Múzeumban

„Párhuzamos valóságok” a Néprajzi Múzeumban

A Néprajzi Múzeum Erdős Kamill, az „álruhában járó legendás kutató” munkásságát bemutató Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című időszaki kiállításához kapcsolódóan egyedülálló programsorozatot hirdet. A kiállításban a párhuzamos valóságok témája a roma/cigány közösségek ábrázolásának vonatkozásában jelenik meg.

Aktuális időpontok


december 13. szerda

január 22. hétfő

február 3. szombat

A Néprajzi Múzeum Erdős Kamill, az „álruhában járó legendás kutató” munkásságát bemutató Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című időszaki kiállításához kapcsolódóan egyedülálló programsorozatot hirdet. A kiállításban a párhuzamos valóságok témája a roma/cigány közösségek ábrázolásának vonatkozásában jelenik meg. A fotóinstalláció jól szemlélteti a romák Erdős Kamill kutatásai idején, az 1950-es években uralkodó képi reprezentációjának ellentmondásait. A képekben azonban közös, hogy a nem roma/cigány közösség nézőpontját jelenítik meg.  

A programsorozat ezt a kettősséget igyekszik feloldani. A rendhagyó tematikus tárlatvezetéseken a kurátorok: Schleicher Veronika, Paréj Gabriella és Szuhay Péter a kiállításhoz szorosan kapcsolódó négy témakörre fókuszálva a korszak jellegzetességeire világítanak rá. A tárlatvezetéseket pódiumbeszélgetések követik, amelyeken dr. Gulyás Klára kulturális antropológus (Sárospataki Református Teológiai Akadémia) vezetésével a magyarországi roma/cigány közösségek belső értelmező nézőpontjai válnak láthatóvá. 

A Néprajzi Múzeum elkötelezett az ICOM új múzeumdefiníciója által is hangsúlyozott sokszínűség mellett, amelyet küldetési nyilatkozatában is hangsúlyoz: „Gyűjteményének és tudáskészletének köszönhetően a Múzeum más tudományok és a művészet számára is kiindulópontot jelent a kulturális emlékezet, a kulturális sokszínűség és a változó identitások megértéséhez, elfogadásához és tiszteletéhez.” 

 

1. program: Párhuzamos valóságok  

Kik vagyunk mi? Kik nem vagyunk mi? – Roma identitások és identitáskonstrukciók 

Időpont: 2023. november 15. 16.00–18.30 

Programelemek:  

16.00–16.45: Tárlatvezetés (Schleicher Veronika) 

17.00–18.30: Pódiumbeszélgetés (Kállai András  képzőművész, Szegedi Dezső szociálpolitikus, Sztojka Szabina református lelkész)  

Vezeti: dr. Gulyás Klára antropológus (SRTA) 

Programleírás:  

A programelem elnevezését a kiállítás „Kik vagyunk mi?” és a Kik nem vagyunk mi? című tematikus egysége inspirálta. A tárlaton emellett számos ponton találkozhatunk a roma/cigány közösségek identitásának és kultúrájának sokszínűségével és a roma/cigány identitások megéléséhez kapcsolódó traumatizált helyzetekkel. A sokszínűséget jól szemlélteti a „Ne vegyenek minket egy kalap alá!” vagy a „Meglepetés” című tematikus egység, az identitás megélésének traumáihoz kapcsolódik a „Pharrajimos” és a „Szőkék”. Schleicher Veronika kurátor főként e témákat érintő tárlatvezetése után dr. Gulyás Klára kulturális antropológus meghívott vendégeivel vitatja meg a ma is aktuális problémakört. Szó lesz többek között a roma/cigány közösségek identitáskonstrukcióiról és azok változásairól, vagy a megtapasztalt diszkriminatív atrocitások kezelésében és feloldásában szerepet játszó társadalmi és közösségi tényezőkről. 

 

2. program: Párhuzamos valóságok 

Női világok, női identitások – Szerepek és szerepkonfliktusok   

Időpont: 2023. december 13.. 16.00-18.30 

Programelemek:  

16.00–16.45: Tárlatvezetés (Paréj Gabriella) 

17.00–18.30: Pódiumbeszélgetés (Borók Szabina, a Dikh TV műsorvezetője; Szénási Szilvia, az UCCU Alapítvány ügyvezető igazgatója; Varga Erika, a Romani Design megálmodója) Vezeti: dr. Gulyás Klára antropológus (SRTA) 

Programleírás:  

Erdős Kamill munkásságának hangsúlyos és visszatérő elemei a roma/cigány nőábrázolások, ami az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című kiállítás gazdag anyagában is erősen kifejezésre jut. A kurátorok által kiválasztott képek különlegességét az adja, hogy jól érzékeltetik a roma/cigány nők különböző szociokulturális hátteréből és szocioökonómiai státuszából adódó eltérő roma női identitásformákat és szerepeket.  

A tematikus tárlatvezetés és a pódiumbeszélgetés a női és roma női identitást, társadalmi szerepeket, szerepelvárásokat, illetve a magatartási rituálékat állítja középpontba. Azt vizsgálja, hogy mindezek milyen általános jellegzetességekkel, sajátos tartalmakkal és jelentésekkel telítődnek a különböző társadalmi és kulturális kontextusokban.  

A beszélgetésre dr. Gulyás Klára moderátor olyan magukat romának/cigánynak valló nőket hívott meg, akik elsősorban munkájuk révén szélesebb társadalmi körben reprezentálják a roma/cigány nőkről kialakított képet. 

 

3. program: Párhuzamos valóságok 

Muzsikusok – a cigány zenei kultúra mint nemzeti örökség 

Időpont: 2024. január 22. 16.00–18.30 

Programelemek:  

16.00–16.45: Tárlatvezetés Roby Lakatossal 

17.00–18.30: Pódiumbeszélgetés Roby Lakatossal 

Vezeti: dr. Gulyás Klára antropológus (SRTA) 

Programleírás:  

A Magyar Kultúra Napján a magyar kultúra szerves részének tekintett cigány muzsikát, muzsikusokat állítjuk a programsorozat harmadik eseménye középpontjába. Bár Erdős Kamill céltudatosan nem kutatta, ez a téma barátságai-barátai révén mégis hangsúlyosan, érzékenyen és árnyaltan jelenik meg a kiállításban. 

A Néprajzi Múzeum a magyar és a cigány zenei kultúra egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi szinten is elismert muzsikusát, Roby Lakatost kérte fel tárlatvezetésre és beszélgetésre, aki nem mellesleg a legendás Bihari Jánosnak, a verbunkosszerzőnek és a magyar zenei romantika virtuózának egyenesági leszármazottja. A kiállítás kurátorával közös tárlatvezetés és a dr. Gulyás Klára vezette pódiumbeszélgetés egyaránt a cigányzenei kultúrára és annak magyar zenei kultúrára gyakorolt hatására fókuszál.  

Roby Lakatosnak köszönheti a világ az „unortodox cigány fúziós” zenei stílus megszületését és nemzetközi elterjedését. Zenei újítása, hogy a magyar cigányzenét a klasszikus, a balkáni és az ortodox zsidó zenei hagyományokkal, valamint a dzsessz elemeivel ötvözte. 

 

4. program: Párhuzamos valóságok 

Terep és szerep – Értelmiségi szerepek és szerepelvárások 

Időpont: 2024. február 3. 16.00–18.30 

Programelemek:  

16.00–16.45:  Tárlatvezetés 

17.00–18.30: Pódiumbeszélgetés (Orsós Julianna történész, Kerekes-Jónás Tímea szociálpolitikus, Kovács Richárd rendőr főhadnagy) 

Vezeti: dr. Gulyás Klára kulturális antropológus (SRTA) 

Programleírás:  

Erdős Kamill munkássága, fotói nem egy kiválasztott csoportot mutatnak be, hanem több különböző szociokulturális és szocioökonómiai háttérrel rendelkező roma/cigány közösséget.  

A kiállítás gazdag anyaga is jól szemlélteti e közösségek korszakra jellemző élethelyzetét és az általuk betöltött társadalmi szerepköröket és életformákat.  A programelem elnevezését és témáját a kiállítás „Terep és szerep” című egysége inspirálta. A roma/cigány közösségek értelmiségi rétegének artikulálódásával azonban az 1950-es évekhez képest ma a roma/cigány közösségek nem pusztán a társadalmi integráció célcsoportjaként jelennek meg, hanem olyan társadalmi szereplőként, akik maguk is aktív formálói az integrációs folyamatnak. A programelem tematikus tárlatvezetése az Erdős Kamill kutatásának időszakában élő roma/cigány közösségek élethelyzetét és tevékenységeit helyezi a középpontba. A pódiumbeszélgetésen a meghívott vendégek dr. Gulyás Klára moderálásával a roma/cigány közösségek értelmiségi szerepeit és szerepelvárásait vitatják meg.  

 

Ajánló


A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket,…

Hagyományos öltözék és lakás Szöulból. A Szöul Történeti Múzeum kiállítása a dél-koreai főváros történetét és modern mindennapjait teszi átélhetővé, megismerhetővé…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!