A Néprajzi Múzeum Erdős Kamill, az „álruhában járó legendás kutató” munkásságát bemutató Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című időszaki kiállításához kapcsolódóan egyedülálló programsorozatot hirdet. A kiállításban a párhuzamos valóságok témája a roma/cigány közösségek ábrázolásának vonatkozásában jelenik meg. A fotóinstalláció jól szemlélteti a romák Erdős Kamill kutatásai idején, az 1950-es években uralkodó képi reprezentációjának ellentmondásait. A képekben azonban közös, hogy a nem roma/cigány közösség nézőpontját jelenítik meg.
A programsorozat ezt a kettősséget igyekszik feloldani. A rendhagyó tematikus tárlatvezetéseken a kurátorok: Schleicher Veronika, Paréj Gabriella és Szuhay Péter a kiállításhoz szorosan kapcsolódó négy témakörre fókuszálva a korszak jellegzetességeire világítanak rá. A tárlatvezetéseket pódiumbeszélgetések követik, amelyeken dr. Gulyás Klára kulturális antropológus (Sárospataki Református Teológiai Akadémia) vezetésével a magyarországi roma/cigány közösségek belső értelmező nézőpontjai válnak láthatóvá.
A Néprajzi Múzeum elkötelezett az ICOM új múzeumdefiníciója által is hangsúlyozott sokszínűség mellett, amelyet küldetési nyilatkozatában is hangsúlyoz: „Gyűjteményének és tudáskészletének köszönhetően a Múzeum más tudományok és a művészet számára is kiindulópontot jelent a kulturális emlékezet, a kulturális sokszínűség és a változó identitások megértéséhez, elfogadásához és tiszteletéhez.”
1. program: Párhuzamos valóságok
Kik vagyunk mi? Kik nem vagyunk mi? – Roma identitások és identitáskonstrukciók
Időpont: 2023. november 15. 16.00–18.30
Programelemek:
16.00–16.45: Tárlatvezetés (Schleicher Veronika)
17.00–18.30: Pódiumbeszélgetés (Kállai András képzőművész, Szegedi Dezső szociálpolitikus, Sztojka Szabina református lelkész)
Vezeti: dr. Gulyás Klára antropológus (SRTA)
Programleírás:
A programelem elnevezését a kiállítás „Kik vagyunk mi?” és a Kik nem vagyunk mi? című tematikus egysége inspirálta. A tárlaton emellett számos ponton találkozhatunk a roma/cigány közösségek identitásának és kultúrájának sokszínűségével és a roma/cigány identitások megéléséhez kapcsolódó traumatizált helyzetekkel. A sokszínűséget jól szemlélteti a „Ne vegyenek minket egy kalap alá!” vagy a „Meglepetés” című tematikus egység, az identitás megélésének traumáihoz kapcsolódik a „Pharrajimos” és a „Szőkék”. Schleicher Veronika kurátor főként e témákat érintő tárlatvezetése után dr. Gulyás Klára kulturális antropológus meghívott vendégeivel vitatja meg a ma is aktuális problémakört. Szó lesz többek között a roma/cigány közösségek identitáskonstrukcióiról és azok változásairól, vagy a megtapasztalt diszkriminatív atrocitások kezelésében és feloldásában szerepet játszó társadalmi és közösségi tényezőkről.
2. program: Párhuzamos valóságok
Női világok, női identitások – Szerepek és szerepkonfliktusok
Időpont: 2023. december 13.. 16.00-18.30
Programelemek:
16.00–16.45: Tárlatvezetés (Paréj Gabriella)
17.00–18.30: Pódiumbeszélgetés (Borók Szabina, a Dikh TV műsorvezetője; Szénási Szilvia, az UCCU Alapítvány ügyvezető igazgatója; Varga Erika, a Romani Design megálmodója) Vezeti: dr. Gulyás Klára antropológus (SRTA)
Programleírás:
Erdős Kamill munkásságának hangsúlyos és visszatérő elemei a roma/cigány nőábrázolások, ami az Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című kiállítás gazdag anyagában is erősen kifejezésre jut. A kurátorok által kiválasztott képek különlegességét az adja, hogy jól érzékeltetik a roma/cigány nők különböző szociokulturális hátteréből és szocioökonómiai státuszából adódó eltérő roma női identitásformákat és szerepeket.
A tematikus tárlatvezetés és a pódiumbeszélgetés a női és roma női identitást, társadalmi szerepeket, szerepelvárásokat, illetve a magatartási rituálékat állítja középpontba. Azt vizsgálja, hogy mindezek milyen általános jellegzetességekkel, sajátos tartalmakkal és jelentésekkel telítődnek a különböző társadalmi és kulturális kontextusokban.
A beszélgetésre dr. Gulyás Klára moderátor olyan magukat romának/cigánynak valló nőket hívott meg, akik elsősorban munkájuk révén szélesebb társadalmi körben reprezentálják a roma/cigány nőkről kialakított képet.
3. program: Párhuzamos valóságok
Muzsikusok – a cigány zenei kultúra mint nemzeti örökség
Időpont: 2024. január 22. 16.00–18.30
Programelemek:
16.00–16.45: Tárlatvezetés Roby Lakatossal
17.00–18.30: Pódiumbeszélgetés Roby Lakatossal
Vezeti: dr. Gulyás Klára antropológus (SRTA)
Programleírás:
A Magyar Kultúra Napján a magyar kultúra szerves részének tekintett cigány muzsikát, muzsikusokat állítjuk a programsorozat harmadik eseménye középpontjába. Bár Erdős Kamill céltudatosan nem kutatta, ez a téma barátságai-barátai révén mégis hangsúlyosan, érzékenyen és árnyaltan jelenik meg a kiállításban.
A Néprajzi Múzeum a magyar és a cigány zenei kultúra egyik legkiemelkedőbb, nemzetközi szinten is elismert muzsikusát, Roby Lakatost kérte fel tárlatvezetésre és beszélgetésre, aki nem mellesleg a legendás Bihari Jánosnak, a verbunkosszerzőnek és a magyar zenei romantika virtuózának egyenesági leszármazottja. A kiállítás kurátorával közös tárlatvezetés és a dr. Gulyás Klára vezette pódiumbeszélgetés egyaránt a cigányzenei kultúrára és annak magyar zenei kultúrára gyakorolt hatására fókuszál.
Roby Lakatosnak köszönheti a világ az „unortodox cigány fúziós” zenei stílus megszületését és nemzetközi elterjedését. Zenei újítása, hogy a magyar cigányzenét a klasszikus, a balkáni és az ortodox zsidó zenei hagyományokkal, valamint a dzsessz elemeivel ötvözte.
4. program: Párhuzamos valóságok
Terep és szerep – Értelmiségi szerepek és szerepelvárások
Időpont: 2024. február 3. 16.00–18.30
Programelemek:
16.00–16.45: Tárlatvezetés
17.00–18.30: Pódiumbeszélgetés (Orsós Julianna történész, Kerekes-Jónás Tímea szociálpolitikus, Kovács Richárd rendőr főhadnagy)
Vezeti: dr. Gulyás Klára kulturális antropológus (SRTA)
Programleírás:
Erdős Kamill munkássága, fotói nem egy kiválasztott csoportot mutatnak be, hanem több különböző szociokulturális és szocioökonómiai háttérrel rendelkező roma/cigány közösséget.
A kiállítás gazdag anyaga is jól szemlélteti e közösségek korszakra jellemző élethelyzetét és az általuk betöltött társadalmi szerepköröket és életformákat. A programelem elnevezését és témáját a kiállítás „Terep és szerep” című egysége inspirálta. A roma/cigány közösségek értelmiségi rétegének artikulálódásával azonban az 1950-es évekhez képest ma a roma/cigány közösségek nem pusztán a társadalmi integráció célcsoportjaként jelennek meg, hanem olyan társadalmi szereplőként, akik maguk is aktív formálói az integrációs folyamatnak. A programelem tematikus tárlatvezetése az Erdős Kamill kutatásának időszakában élő roma/cigány közösségek élethelyzetét és tevékenységeit helyezi a középpontba. A pódiumbeszélgetésen a meghívott vendégek dr. Gulyás Klára moderálásával a roma/cigány közösségek értelmiségi szerepeit és szerepelvárásait vitatják meg.